Amikor feldobtam az Android 2.1-re a Leshak féle rootolt kernelt, akkor még nem gondoltam, hogy vájkálni is fogok a telefon memóriájában. Persze az ember nem bír a vérével. Ennek vannak előnyei, és előnyei.

Örülök, hogy root jogosultsággal bírok a telefonon, mert így teljes egészében sajátomnak érezhetem a készüléket. Azt teszek vele amit akarok, és sokkal inkább megszabhatom az alkalmazások mozgásterét.

Leshak féle kernel az (Android 2.1-es) Spicához (is?) itt található. Ezt tettem fel én is, miután 1.5-ről mindjárt 2.1-esre frissítettem az Androidot.

Az első root igényes alkalmazás a DroCap2 (Android Market, ingyenes) volt, amit felinstalláltam, amellyel képernyőmentéseket lehet készíteni. Ez néha jól jön, ha egy hibaüzenetet, vagy éppen emlékeztető képet akarunk készíteni.

A második a DroidWall (Android Market, ingyenes) volt, amely egy olyan tűzfal, amellyel megszabhatjuk, hogy mely szoftverek használhatják a WiFi, illetve 3G kapcsolatot. Igen hasznos, ha roaming alatt letiltjuk például a Google Maps 3G próbálkozásait. Nekem akkor a leghasznosabb, amikor egy új "standalone", és netfüggetlen alkalmazást telepítek, majd az ki akar kéredzkedni a netre reklámokért. Persze nem engedem. Alap kernelnél nem tudjuk megszabni, hogy mi mehet ki a netre, maximum a 3G-t tudjuk kompletten letíltani.

Ezután jöttem rá, hogy ott a Superuser (Android Market, ingyenes) nevű kisalkalmazás, amellyel beállíthatjuk, hogy milyen appoknak adunk root jogosultságot. Csinálhatunk fehér listát (egyszerűbb), vagy éppen fekete listát. Adhatunk állandó, vagy csak egyszeri jogot. Az állandó jogokat pedig bármikor könnyedén megvonhatjuk.

Aztán ott a konzolhuszár harci paripa a ConnectBot (Android Market, ingyenes), amelyhez nem feltétlenül kell root jog, de ha például a /data/app-private/ -ból le akarjuk menteni a fizetős appokat (cp /data/app-private/*.* /sdcard/idementem/), akkor bizony kell a jogosultság.

Mert a Ghost Commander (szintén jó, Android Market, ingyenes) ezt a jogosultságot nem tudja lekezelni. Annál is inkább, mert az csak egy szimpla filebrowser szintjén mozog. Komolyabban meg nem vetettem rá magam, mert nekem a konzol mód bőven elég. És különben is az olyan romantikus.

Ott van még a NetTools (Android Market, ingyenes), amely pingelésre, IP lekérdezésre, port szkennelésre egyaránt jó.

Analízisre és taszkok menedzselésére az OSMonitort (Android Market, ingyenes) használom. Legtöbb esetben feleslegesen futó processzeket gyilkolászok vele, de jó lognézésre, rendszerinfók és a hálózat ellenőrzésére is.

A másik nagy kedvenc a Market Enabler (ingyenes), amely lehetővé teszi, hogy meghamisítsuk a szolgáltatónk kódját, és például németnek adjuk ki magunkat, ami lehetővé teszi, hogy magyarként is tudjunk fizetős alkalmazásokból mazsolázni.

Ezen felül használom még az SQLite Editort (Android Market, FIZETŐS). Ezzel az egyes appok által használt adatbázisokat tudom manipulálni kényem-kedvem szerint. Mindössze 2 angol fontba kerül, de megéri.

Szóval az igazán hasznos dolgok #root-ért kiáltanak. Nem pakoltam tele a telefont minden marhasággal, de ezek a dolgok eléggé segítik a mindennapok unalmas perceit. Figyelem! Ha nem vagy képben a rendszer működésével kapcsolatban, és nem mozogsz otthonosan Linuxon, akkor ne babrálj semmi olyat, amiről nem tudod, hogy miképpen fogod majd visszaállítani. Mivel ezek az appok a legmagasabb szintű hozzáférést képesek birtokolni, mindent kétszer gondolj meg, mielőtt megcselekszed.

---

és akik nem hagyták szó nélkül...